Ebéd a Bodrogiban - móka s kacagás (?)

A márciusban a BAH-csomópont szomszédságában megnyílt, ebédelési lehetőségeinket (is) bővítő Bodrogi éttermet örömmel fogadtuk, Bodrogi Gyula szüleim osztatlan szimpátiáját élvezi. A vendéglős fiúról, Ádámról nem tudtam semmit, aztán felvilágosítottak, hogy a szexuális segédeszköz-bizniszben utazott korábban. Fogalmam sincs, ez mikor volt, de remélhetőleg a vendéglátásból is meg tud élni, Inárcson működtet egy wellness szállodát (Bodrogi Kúria).


A Bodrogi beltere csinos, beláthatunk a konyhába is, ez némileg garancia arra, hogy nem csinálnak ott borzalmas dolgokat. Az étlap 3 részből áll, családi receptek, a Kúria ételei és nemzetközi kreációk alkotják a fővárosi viszonylatban közepes árfekvésűnek mondható választékot. Délben 2 fogás 1250 Ft, 3 fogás 1600 Ft.


Többször voltunk menüzni, többnyire jókat ettünk. Kellemes nagyvonalúsággal mérik a leveseket, az elterjedt csészényi mennyiséggel szemben korrekt tányérnyi dukál a kedves ebédvendégeknek. A házias gombaleves tetszett, az étlapról választott decens harcsakrém halászlé batyuval (1300 Ft) szintén, a vegyes zöldségből készített - csípős és leginkább zellerízű - zsályás zöldségkrémleves volt csak kevésbé megnyerő.
A főételek is jók, de nem a gourmet ebédigények kielégítésére törekszenek. Ez persze nem baj, nem lehet minden sarkon egy Olimpia, bár örülnék neki, ha lenne valami ilyen ebédelőhely is a közelben...
Az egyik főétel húsos, a másik húsmentes, ha jól figyelem a koncepciót. Mindkét műfajból választottunk már, a harcsafilé majonézes burgonyával például egészen kiváló volt. A paradicsomos pennét inkább tisztes iparosmunkának nevezném, hasonló - picit túlfőtt, de azért élvezhető - olasz tésztákat adnak a konkurenciának leginkább tekinthető La Terrában is. Az adagok nem nagyok, de jól eltaláltak, többfogásos ebédre bőven elégségesek.
A desszertek terén találkoztunk rendes anyagokból összeállított somlóival, bundás almával (olyan volt, mint otthon) és műsoron kívül (á la carte) megkóstoltam a cég remek túrógombócát (700 Ft) is.


Harmadik látogatásunkkor aztán törés következett be a Bodrogi és az Oláh család jól induló (ebéd)kapcsolatában: fél 3-kor már elfogyott a húsos főétel, a vegetariánus opció pedig a nem túl vonzó rántott sajt volt rizzsel. Lehet persze az étlapról is választani, de azért nem mindegy, hogy 1600 vagy 4000 forintba kerül az ebéd. Volt már példa rá, hogy elegánsan áthidalták a problémát, a Pesti Lámpásban kérlelés nélkül kiküldött a séf (Lipher Tamás) egy étlapon szereplő 3000 Ft körüli fogást a menü hasonló jellegű főételének pótlására, más helyeken pedig felajánlanak valami egyszerű húsos ételt (pl. rántott csirkecomb krumplival). Itt nem történt ilyesmi, így pontyot ettünk tökmagolajos burgonyasalátával (jó volt és 2100 Ft) és burgundi marharagut (2800 Ft). Az utóbbi esetében a boeuf bourguignon néhány összetevőjét és a szaft izgalmas ízgazdagságát nem találtam meg a viszonylag kevés húst tartalmazó mélytányérban.


Atyám fél liter kékfrankos felől érdeklődött, az nem volt készleten, ahogy fél literes kancsó sem, így 2 x 2 dl villányi portugieserben egyeztek meg a pincérrel. A portugieser a számlán 800 Ft/decis Jandl kékfrankossá alakult-nemesült. Miután ezt az autóban elmeséltem édesapámnak, ő később visszament megbeszélni a dolgot...
Nem én rágtam be elsősorban a történtekért, viszont gyanítom, egy darabig nem fogunk családilag ebédelni a Bodrogiban.

Ebédmenü minősége (1-10): 6.5 (konyha: 3.5, adag: 2, választék: 1, bónusz: 0)
Árszint: 3.5 (középkategória)
Ár/érték: 1.9 (minőséggel arányos árak)
www.bodrogietterem.hu
(látogatás időpontja: 2012. IV. 6, IV. 10, V. 7)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése