Almárium - az első beszámoló

Kerekes Sándor nem unatkozik mostanában. Őszig a Gold Bisztró konyháját vezette, aztán a novemberben nyílt városmajori Hold Bisztróban tevékenykedett. A tulajdonos január végén megvált tőle, majd nem sokkal később be is zárt a jobb sorsra érdemes hely. Következett egy rövid konyhafőnökség a Bonfini Kertben, most pedig az Almárium Bisztró. Ennyire azért biztos nem szereti a változatosságot...
Az Almárium 10 napja nyílt a zuglói Gizella utcában egy új épület szuterénjében, közel Wang étterméhez és a Siemens irodaházához. Érkezésünk után azon töprengek, a névválasztásra mi rímel a modern technicista felfogásban berendezett helyiség külcsínében, de nem jut eszembe semmi. Ez persze nem nagy baj, talán kedves olvasóim is észrevették, a dizájnt hatodrangúnak gondolom a konyhához képest. A székek egyszerűek, de kényelmesek, a teríték különféle elemei pedig ismerősnek tűnnek a Holdból. A választék is hasonló, de itt egyelőre a nyitva tartás végéig (ez jelenleg 17 óra) ehetünk 1650 forintért 3 fogásos ebédet.

Kerekes séf úr emblematikus tulajdonságai közé tartozik - a jó ízek mellett - a visszafogott adagokhoz való vonzódás. Ma kifejezetten ilyenekre vágyunk, hiszen tegnap egy kisvendéglő kertjében a féladagokat is alig bírtuk megenni. Atyám tárkonyos pulykaragulevese kiváló darab, a csészényi lében bőségesen található kellemes állagú hús és zöldség. A kakukkfüves sajtkrémleves fokhagymás kenyérchipsszel is jól sikerült, a konyhán elkerülik az ismerős csapdákat (pl. nyúlós állag, mindent elnyomó sósság). A betétnek jobban örülnék, ha nem a levesben érkezne, így gyorsan elveszti ropogósságát.

A kacsa (rózsaszín kacsamell mentás meggyel, parázsburgonyával) a séf korábbi helyein megszokott kiváló minőséget és "elegáns" porciót hozza. A göngyölt borjúoldalas tökfőzelékkel, kaporolajjal is igen jó: a könnyű, friss ízű főzelék nyáriassá teszi a fogást, a hús ideálisan puha, vagyis a számomra oly kevéssé szimpatikus kalaptányér karimájára húzva a főzelék kiborítása nélkül fel tudom darabolni. Titkon hideg főzelékben reménykedtem, de a hűvös bisztróban a meleg változat is tetszik.

A desszertek picit kevésbé izgalmasak. A tejcsokoládé mousse bazsalikomos sárgadinnyével áldozata az egyik alapanyagnak, vagyis a nem igazán ízes sárgadinnyének; a túróhabbal töltött palacsinta mézes tejföllel neve pedig több érdekességet ígért (a hab nem oly habos).
Az asztalokon lévő szódásüvegekből tetszés szerint fogyaszthatunk (200 Ft), jár a piros pont. A vitrinben látható Gedeon borok reményt keltenek, hogy itt nem ismétlik meg a Hold hiányosságát, vagyis lehet majd barátságos árú bort poharazni a jó ebédhez. A személyzet nagyon kedves, a hölgyek tegeznek, (újra) fiatalnak érzem magam...
Törzsvendég biztos nem leszek az Almáriumban (ahhoz messze van a hely), viszont örülök, hogy újabb gurmé, könnyű-érdekes ételeket kínáló ebédelőhely nyílt a fővárosban. Kérdés, ősszel megtalálják-e az esti közönséget is, mert a reggeliből és ebédmenüből aligha lehet megélni.

Ebédmenü minősége (1-10): 7 (konyha: 4, adag: 1.5, választék: 1, bónusz: 0.5)
Árszint: 3.5 (középkategória)
Ár/érték: 2 (minőséggel arányos árak)
www.almariumbisztro.hu